Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mit tudunk a Delfinekről? - a kardszárnyú delfin


 

Mit tudunk a Delfinekről? - a kardszárnyú delfin
A Kardszárnyú delfin (Orcinus orca - ördög delfin) az ókor óta ismert. Tudta, hogy a kardszárnyú delfin bőre alatt 6-10 cm vastag szalonnaréteg van? És hogy a heréit illetően is hatalmas méretekkel büszkélkedhet? (mértek már 23 kg-os herét is, darabonként!) Rajta, fedezzük fel a vizek egyik ragadozóját...

A kardszárnyú delfin a cetek (Cetacea) rendjén és a fogascetek (Odontoceti) alrendjén belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozik.


Földünkön élő összes kardszárnyú delfint nem sorolják egyértelműen egyetlen fajba.
Az Antarktisz térségében élő, kisebb termetű kardszárnyú delfineket (Orcinus nanus vagy Orcinus glacialis) künön fajnak is tekinti néhány tudós.


A kardszárnyú delfin  megnevezés a hím kard alakú hátuszonyára utal, de más nyelveken a kardszárnyú ragadozó, "gyilkos" természete miatt kapta a nevét: spekkhoggar jelentése pélsául: szalonnatépő.

A kardszárnyú delfin méretei és felépítése

-A kardszárnyú delfin a legnagyobb testű delfinfaj (a cetek között csak a közepes nagyságúak közé tartozik).
-A hím átlagos hossza 8 m, a nőstényé 7 m. A borjak születéskor 2-2,4 m hosszúak.
-A felnőtt állatok elérhetik a 7200 kg.
-A Kardszárnyú teste vaskos, áramvonalas.
-Feje lekerekített, a csőre alig észrevehető.
-A hátuszonya hosszú, a hímeké háromszögletű, a nőstényeké is a fiatal állatoké kisebb, hátrafelé hajló.

-A melluszonyai evező alakúak, hosszúak. (A hímeknél a melluszony a teljes testhossz 20 %-a lehet, a nőstényeknél ennél kisebb):
-A felnőtt állatok koponyája 60-120 cm hosszú.
-Az alsó és a felső állkapocs egy-egy oldalán 10-13 erős, hegyes fog van. A fogak ovális keresztmetszetűek, befelé és hátrafelé görbülnek. Amikor a száj csukva van, a felső fogak az alsó fogközökbe illeszkednek. A felnőtt állatok foga 12 cm hosszú lehet, de ennek csak egyharmada emelkedik ki az ínyből. Mint a többi delfinnél, minden fog azonos formájú, nincsenek metsző-, szem- és zápfogak.
-A gerince 52 csigolyából áll: 7 nyakcsigolya, 12 hátcsigolya, 10 ágyékcsigolya és 23 farkcsigolya van.
Az első négy nyakcsigolya egyetlen merev egységgé olvad össze.
-11-13 pár bordája van, ezek közül 6 pár kapcsolódik a szegycsonthoz.

  • A bőre alatt 6-10 cm vastag szalonnaréteg van; zsírjuknak köszönhetően az állatok két hónapig is koplalhatnak különösebb baj nélkül.
    Egy 4,3 m hosszú delfinnek 46 literes tüdeje volt.
    A herék súlya meghaladja a 10 kg-ot, de mértek már 23 kg-ot is (ez csak az egyik here).

 

 

Kardszárnyú delfin

 

Élőhelye

Valamennyi óceánban előfordul. A zajló jég pereméig is elvándorol a kedvelt zsákmányaiért.

A hűvös éghajlatú partmenti térségeket jobban kedveli, mint a trópusi övezetet és a nyílt tengert. Legnagyobb számban az Antarktiszt körülvevő tengerekben él. Ha útra kelnek, naponta átlagosan 100 km-t tesznek meg. Bizonyos területekre ugyanazok a kardszárnyú delfinek évről évre visszajárnak, így a tudósoknak lehetőségük nyílik alapos tanulmányozásukra, a delfinkedvelő turistáknak pedig a velük való találkozásra.

 

Életmódja, viselkedése

A kardszárnyú delfinek igazi ragadozók, szinte minden kellően nagy tengeri állatot megtámadnak és elfogyasztanak. A halak mellett megeszik a delfineket, fókákat, tengeri madarakat, de még a náluk sokkal nagyobb bálnákat is. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy valaha is embert téptek volna szét.

 

Szaporodásukról elég keveset tudunk.

A vemhesség különböző források alapján 12-17 hónapig tart. Akárcsak a többi cetfajnál, egyszerre csak egy utód jön a világra. A szaporodási idény nem köthető egyetlen évszakhoz, de a borjak többsége ősszel vagy tél elején születik. A nőstény utódait egy éven át szoptatja.

Élethossza:

 

kardszárnyú delfin
A nőstények átlagosan 50 évig élnek, a hímek viszont csak 29 évig. Természetesen elélhetnek jóval hosszabb ideig is, a nőstények 80-90, a hímek 50-60 évig. A negyedik évtizedükön túljutott nőstények általában már nem fogamzóképesek. Mivel két ellés között 4-5 év is eltelik, egy nősténynek élete során 4-6 borja születik.Társas lények, 5-20 tagú rajokban élnek.
Egy-egy ilyen raj többnyire egy idősebb nőstényből, utódaiból és leányaitól született unokáiból áll; a családtagok egész életükön át összetartanak.

 

A kardszárnyú delfinek gyors úszók:

A leggyorsabban úszó tengeri emlősök közé tartoznak, 50 km/h-s sebességre is képesek. Mint minden cet, farkukkal hajtják előre magukat, a melluszonyok csak kormányzásra valók. Teljes tömegükkel képesek a víz fölé ugrani. Gyakran függőleges helyzetben állnak, és fejüket a víz fölé emelik; ez a viselkedés a kémlelés (spyhopping). Máskor farkukkal, vagy melluszonyaikkal csapkodják a vízfelszínt.
Általában 1-4 percet töltenek a víz alatt, majd 3-5 alkalommal, 10-35 másodperces időközökben a felszínre jönnek levegőért. Amikor kiszuszogták magukat, jöhet az újabb merülés.

Hangjelekkel kommunikálnak

A kardszárnyú delfinek, más delfinekhez hasonlóan, hangjeleket bocsátanak ki, és a visszaverődő hanghullámok alapján tájékozódnak és a zsákmányukat is így találják meg. A visszaverődő hanghullámok alapján képesek azonos nagyságú, de különböző fajú halakat megkülönböztetni.

A kardszárnyú delfin színei:

A fekete a háta és hófehér a hasa.
A has háromágú villához hasonló fehér foltja a szájtól a végbélnyílás mögöttig húzódik, a hátuszonya mögött a delfin oldalára is felnyúlik.
Feltűnő fehér foltja  van a szeme  mögött is. Közvetlenül a hátuszony mögött van egy nyeregszerű szürke folt.  A fiatal állatokon a fekete részek szürkés, a fehér részek sárgás árnyalatúak is lehetnek.  Az Antarktisz térségében élő delfineknél gyakori, hogy a hátuk nem fekete, hanem szürke színű. A szem mögötti fehér folt alakja, a nyeregfolt mérete és a hátuszony alakja igen változatos. Ezek azok a vonások, amelyek alapján szinte minden példány megkülönböztethető társaitól.

A kardszárnyú delfin élősködői:

A Cyamus orcini nevű élősködő rák kifejezetten a kardszárnyú delfinekre szakosodott. Találtak már a nemes ragadozó testén remorát is, ez egy vérszívó hal, cápaszopónak is nevezik. Ezek miatt a kardszárnyú delfin szeret vakarózni, és mert az uszonyaival nem tud, a sziklákhoz dörzsöli magát.

 

Ocelot - Dél-Amerika házimacskája


Ocelot - Dél-Amerika házimacskája
Az Ocelot (Leopardus pardalis) teste 70 - 91 cm hosszú, a farka aránylag rövid, 20 - 30 cm. A súlya 8 - 18 kg között lehet. A gyönyörű bundája miatt a mai napig előszeretettel vadásszák. Az üldöztetésének köszönheti a háziasítását, de megtartotta pár "vadmacskás" jellemvonását is. Lássuk hogyan él vadon és szabadon!

Az ocelot Dél -Amerikában honos. Hiúz nagyságú, de a teste kecsesebb és a lábai rövidebbek a hiúzénál. A legnagyobb példányai az Amazonas mentén élnek.

A híres ocelot minta

Az ocelot szépséges bundájával alkalmazkodott az élőhelyéhez. Az őserdőben élő ocelotok sötétebbek, az alapszínük sárga, mert a fák színéhez igazodik, és a foltjaik is nagyobbak. A nyílt sztyeppéken, bokros vidékeken világosabbak, tompa, szürkés a színük, foltjaik pedig kisebbek.

A jellegzetes ocelot minta: a szemektől a fülekig két fekete csík húzódik, s erre merőlegesen a szemkontúr hosszabbításaként a nyak felé is egy-egy csík fut. A tarkón négy hosszanti, vastag csík található, egy sál mintázatához hasonlít. A testén levő foltok szabálytalan mintázatúak, és nagyságúak, de hosszanti futásúak. A foltok kerete fekete, a belsejük pedig szürkésbarna. A hasa alja fehér, melyet a lábakkal együtt fekete pettyek tarkítanak. A farka fekete gyűrűkkel írott. A szőre sűrű, csillogó és bársonyos tapintású

Bunda divat

 

Ocelotprém

Csodálatos prémje millió nő szívét dobogtatja meg, emiatt a mai napig előszeretettel vadásszák. Az 50-es években például volt olyan esztendő, amikor 80.000 ocelotot lőttek ki a bundája miatt, ezért Mexikóban rövid idő alatt ki is pusztították őket. Annyira keresett volt a szőrmepiacon, hogy félő volt, hamarosan az egész faj kipusztul. Ezért egyes dél-amerikai országokban kíméleti időszakot rendeltek el, a védelmére.

 

 

Házi tenyésztésű ocelotok

Ezután Svédországban, Dániában, Paraguayban és a régi NSZK-ban több farmon, a befogott és állatkertekből származó ocelotokkal tenyésztési programot indítottak. Ennek köszönhetően két alaptípus jött létre: egy kis testű, szapora és egy nagyobb testű ocelot, amely kevesebbet ellik. A két típus keresztezésével egy egységes populáció kialakítására törekedtek.

Könnyen, a macskákhoz hasonlóan lehet nevelni őket. A Nemzetközi Vadvédelmi Alap védett állatnak nyilvánította.

Az ocelot természete

Jól mászik, jó úszó, beleolvad a környezetébe, nesztelenül közlekedik. Szívesen vadászik mocsarakban, de ügyesen közlekedik a fákon is. Napnyugta után kezdi el a portyázását. A hallására és a látására támaszkodik a vadászatai során. Macskaféle, ezért kiválóan lát a sötétben. A bajusza nagyon fontos szerve. A szálai érintésre érzékenyek, ezért a szűk helyeket is jól érzékeli hosszú bajszával. A természetben minden kisebb emlőst, madarat, rágcsálót elkap és ügyes a halászatban is.

 

Ocelot prédára várva...
Ocelot becserkészés közben

Vadmacska vadászat

 

Ocelot és zsákmánya

Ha veszélyt érez, a legközelebbi fára menekül, de áldozatát a talajon vadássza le. Amint észreveszi a zsákmányát, laposan fekszik, hirtelen ráugrik, a karmait beléfúrja, majd nyakon harapja, így ejti el. A fogazata nagyon erős. Fogságban is akkor érzi jól magát, ha élő állatot kap, amelyet megfoghat és szertartásosan ellakmározhat. A területét- a többi macskaféléhez hasonlóan -megjelöli.

 

Hűséges társ

Az ocelot hűséges társ. A hím segít felnevelni a kölyköket, és vadászni is együtt járnak. Nyávogással jeleznek egymásnak. Hívogatják egymást, hogy tudják a másik pontos helyét. Territóriumot tartanak fenn, egy hím területe több nőstényét is lefedi.

 

A szex

A legtöbb területen az ocelotok év bármely időszakában képesek párosodni, és általában évente kétszer szülnek. A párosodást a hím kezdeményezi, hangos, fület tépő ordítással hívja magához a nőstényt. A vemhesség vége felé a mama biztonságos, eldugott bemélyedést keres, és fészket készít, amelyet aztán a saját szőrével bélel ki.

Az ocelot kölykök

A vemhesség 81 napig tart, akkor hozza világra kölykeit. Általában 2-4 kölyök születik. Az újszülöttek teljesen vakok és tehetetlenek. Az anyjuk csak az élelemszerzés idejére hagyja őket magukra. Az első hetekben ugyanis csak szopnak, később a mama kicsi, élő állatokat visz nekik, amelyeket a kölykök maguk ölnek meg. Ezzel gyakorolnak a későbbi vadászatokra, ahová elkísérik a szüleiket. Egy évig együtt marad a család, aztán a fiatalok elhagyják a territóriumot, hogy új, saját területet keressenek maguknak.

 

Ocelot vadászik
Ocelot vadászat közben

Az ocelot könnyen szelídíthető, ezért szívesen tartják házi kedvencként.

Nézzük meg az ocelot kölyköket!

 

Ocelot kölykök