Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Lajhármaki

Milyen állat a lajhármaki?
A barátságosnak tűnő lajhármakinak (Nycticebus coucang) megvan a maga titka: a lassúságát méregfogával ellensúlyozza a vadászat alkalmával. Move it, move it!

Talán nem a lajhármaki (Nycticebus coucang) a leggyorsabb állat a Földön, de rendkívül jó mászó és speciális vérereinek köszönhetően hosszú órákon keresztül képes - egy lábon - a fák ágain lógni. A félmajmok alrendjébe, ezen belül pedig a lóriszerűek osztagába tartozik. Bár a majmokhoz hasonló, a maki meglehetősen egyszerű gondolkodású teremtés. A feje a ragadozókéra emlékeztet, megjelenése és életvitele miatt mégis a rovarevőkhöz áll közelebb.

 

 

lajhármaki
lajhármaki


A lajhármaik olyanok mint a baglyok


Éjszaka aktív, fán lakó állatok, bár fáról fára ugrálni nem tudnak. Fogódzó lábuk hüvelykujja kapaszkodásra módosult. Szemük nagy, mozdulatlanul elõre meredő, retinájuk pedig - akár a macskáké - fényvisszaverő. Farkuk hosszú és rendkívül jól fejlett, ügyesen használják mászás és egyensúlyozás közben. A sötét szürkétől kezdve a narancsos színeken át egészen a fehérig szinte minden színárnyalatban pompáznak. Hosszuk 26-38 cm, súlyuk 0,5-1 kg között mozog. A trópusi esőerdőkben közel 1,3 km-es magasságban, a fák tetején élnek. Nem ritkaság közöttük a 20 éves "maki nagyi" sem, amely élete során legalább 18 kismakit hozott a világra (ez igen jelentős mennyiség, ha tekintetbe vesszük 191 napos vemhességi idejüket).


Lajhármaki: báránybőrbe bújt farkas?


Az édes külső vérmes vadállatot takar. Hatalmas, éles szemfogai és erős állkapcsai fájdalmas sebeket ejtenek kiszemelt áldozatán. Ráadásul a fogak ejtette éles fájdalom nem minden: a lajhármaki ugyanis mérgezni is képes! A könyökén található faggyús mérgező váladékot a vadászat előtt szájába továbbítja, majd nyálával vegyíti. A vámpírokkal ellentétben nem a szemfogával, hanem egy alig észrevehető elsülső fogával sebzi meg áldozatát -í gy juttatva mérget a sebbe. Az anyamaki ezt a mérget alkalmazza picinyeinek védelmezésére is. Mielőtt vadászni indulna átnyalogatja kicsinyeit a fejük búbjától a talpuk közepéig, így tartja távol a rájuk vadászó ragadozókat. Hazatérve legtöbbször apró rovarokat, madártojásokat és kisebb gerinceseket tesz csemetéi elé.


Fel a kezekkel?


Vadászstílusa is nagyon egyedi, áldozata ugyanis legtöbbször észre sem veszi - a lajhármaki lassúságának köszönhetően -, hogy veszély fenyeget, így a maki teljesen véletlenszerűen, közvetlen közelről támadhat. Azonban ha őt fenyegeti veszély, karjait rombusz alakban kulcsolja össze feje felett. Akár azt is hihetnénk, hogy megmerevedett, - ráadásul olyan aranyos ebben a helyzetben - pedig szó sincs pánikról. Feltartott karjaival nagyon gyorsan veheti szájába a mérget könyökéből és készülhet fel a végzetes harapásra.

 

a lajhármaki imádja, ha csikizik


A lajhármakik tartása nem egyszerű


A lajhármakik olyanok mint az őserdei orchideák: magasan a fák tetején élnek. Tartásuk ezért nem egyszerű, meglehetősen nehéz az esőerdő nyújtotta természetes körülményeket biztosítani számukra. Bár semmi sem lehetetlen.

 

Ormányos medve: fütyörészve mászik a fára

Ormányos medve: fütyörészve mászik a fára
Az ormányos medve nem szereti a ketrecet, általában pórázon tartják, mint a kutyákat. Igénytelen, mindenevő, egyedül a hálóhelyére kényes. Alapvetően nyugis állat, a baromfiudvart sem kell tőle félteni.

Az ormányos medve

 

A Dél-Amerikában, Kolumbiában, Uruguayban és Észak-Argentínában őshonos ormányos medve, másik nevén koáti (Nasua nasua) a ragadozók rendjébe (Carnivora), azon belül pedig a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozik.

 

ormányos medve, medve, emlős
Az ormányos medve éjjel egyáltalán nem lát, nappal sem tökéletesen

Első ránézésre megszólításig hasonlít közeli rokonára, a mosómedvére (Procyon lotor), azonban ha jobban megnézzük, különbözik tőle, ráadásul életmódjuk is teljesen eltérő.Az felnőtt ormányos medve tömege 3-6 kg, 40-70 cm-es teste hosszúkás, kecsesen karcsú, nyaka rövid, feje viszonylag hosszú, ék alakú. Farka nagyjából testhossznyi (30-60 cm) és dús szőrzetű. Lába erős, rövid és széles, talpa csupasz. Legjellemzőbb ismertetőjele az ormányszerűen megnyúlt mozgékony orra - innen ered a neve is. Ormánya segít neki a tájékozódásban, hiszen látása nem tökéletes: éjjel egyáltalán nem lát, nappal sem tökéletesen. Füle kicsi, szeme - rossz látása ellenére - érdeklődően csillogó. Öt ujja van, melyek végén hegyes karmok meredeznek. Szőrzete elég változatos: a vörösesbarnától a szürke színig mindenféle színváltozatban láthatjuk.

 

Az ormányos medve szaporodása

Az ormányos medvék 2 éves korukra válnak ivaréretté. A párzási időszak októbertől márciusig tart, a szezon február vége, március eleje. A nőstény 74-77 napi vemhesség után 3-7 utódot hoz világra, április-június környékén. A kis ormányos medvék szeme 10 napos korukban nyílik ki, 24 naposan mászni kezdenek, és 26 naposan már fára is kúsznak. 4 hónapos korukban elválaszthatók, ekkor már kizárólag szilárd táplálékot fogyasztanak.

 

Az ormányos medve táplálkozása

Az ormányos medve mindenevő: rovarok, lárvák, férgek és csigák, kisebb gerincesek, gyümölcsök és gombák is szerepelnek étlapján. Hegyes karmokkal ellátott lábaival naphosszat áskálódik, majd a kivájt lyukban ormányával kiszagolja a zsákmányállatot. Nem szívbajos, a földművesek ültetvényein is lelkesen kutat élelem után, különösen akkor, ha kukoricát is termelnek. Az ormányos medve nappali állat, hajnaltól egészen késő estig fáradhatatlanul keres, kutat, motoszkál. Ügyesen mászik fár, és a talajon is jól boldogul. Jól úszik, ha szükséges, egy folyót is át tud úszni.

 

ormányos medve, medve, cuki
Az emberlakta területeken is lelkesen kutat élelem után

Az ormányos medve életmódja

A déli napsütésben általában sziesztázik egyet egy csinos faágon, majd délután ismét serényen kotorászásba kezd. Alkonyatkor biztonságos éjjeli pihenőhelyet keres. Mivel általában csapatban él (a nőstények és utódaik 10-20 fős csapatokban élnek, a hímek azonban a szaporodási időszak kivételével magányosak) így mindig van, aki éberen figyeljen és őrizze társai álmát. Ha az őrszem ellenséget vesz észre, hangos füttyel figyelmezteti társait a közelgő veszélyre.

 

ormányos medve, háziállat, medve
Az ormányos medvét hazájában háziállatként tartják

Az ormányos medve kedvelt háziállat

Dél-Amerikában úton útfélen látni ormányos medvét, ezért gyakran kedvtelésből vadásszák, húsát jóízűen fogyasztják, vagy befogják és háziállatként tartják. Az indiánoknál ez tényleg mindennapi jelenség. A fiatal állatok jól elvannak tejen és gyümölcsön (narancs, dinnye, füge), később pedig rovarokon, tojáson és nyers húson. A házi szárnyasokat nem kell tőle félteni, nem igazán fogyaszt gerinceseket, inkább apró gerincteleneket, zöldséget és gyümölcsöt. Az ormányos medve alapvetően igénytelen állat, nem szereti a ketrecet, őshazájában is inkább pórázon tartják, mint a kutyákat. Egyedül az alvóládájára kényes, az kényelmes és biztonságos helyre legyen felszerelve. Ha enni adunk neki, akkor ne tegyük próbára, hogy el tudjuk-e tőle venni a falatot, mert gondolkodás nélkül harap. Egyébként alapvetően nyugis állat, ha nem háborgatják. Várható élettartama a természetben általában 7-8 év, állatkertben azonban akár 17 évig is elélhet.