Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kék bálna

A kék bálna
A kék bálna a valaha élt legnagyobb testű állat a világon. A kis kékbálna borjúk már születésükkor 3 tonnát nyomnak, és elérhetik a 8 méteres hosszúságot is.

Gyors áttekintés:

 

Besorolása: emlős

Táplálkozása: húsevő

Átlagos élettartama a vadvizekben: 80-90 év

Testmérete: 25-32 méter

Súlya: kb. 200 tonna

Társas élete: csapat

Védettségi státusz: veszélyeztetett

Tudtad-e, hogy: Amikor a kékbálna kifújja a levegőt, páraoszlopa elérheti a 9 métert.

 

 

Akkora, mint egy iskolabusz

 

A kék bálna a legnagyobb testű állat

A kék bálna a valaha élt legnagyobb testű állat a világon. Ez a 30 méter hosszú és 150-200 tonna súlyú csodálatos tengeri emlős az óceán ura. Csak a nyelve annyit nyom, mint egy elefánt, a szíve pedig mint egy autó.

A kék bálnák szinte kizárólag az apró garnélarákhoz hasonló lebegő rákból ( más néven krill) álló étrenddel képesek elérni ezeket a megdöbbentő méreteket. Az év bizonyos időszakaiban egy felnőtt kékbálna mintegy 400 kg lebegő rákot fogyaszt el naponta.

A kékbálnák a sziláscetek rendjébe tartoznak, ami azt jelenti, hogy a szájpadlásukról szarulemezek, úgynevezett szilák lógnak. Az óriás állatok úgy táplálkoznak, hogy először nagy mennyiségű vizet kortyolnak, ami kiszélesíti a torkában és a hasában található redős bőrt, a táplálék befogadása céljából. Aztán a bálna hatalmas nyelve erőteljesen kiszivattyúzza a vizet a vékony, egymást átfedő szilás lemezeken keresztül. Így több ezer plankton a szájában marad, és lenyeli őket.

 

Tényleg kék?

 

A víz alatt a kékbálna valóban kéknek tűnik, de a felszínen inkább márványszerű, kékes-szürkés színe van. Az alhasi része a több millió mikroorganizmus miatt, amelyek letelepednek a bőrén, sárgás árnyalatú. Széles, lapos feje van, és hosszú, elvékonyodó teste egy nagy, háromszög alakú farokuszonyban végződik.

 

A kifújt víz páraoszlopa elérheti a 9 métert


A világ minden óceánjában élnek kék bálnák, alkalmanként kisebb csoportokban úsznak, de leggyakrabban kettes vagy négyes csoportokban látni őket. A nyári táplálkozási időszakot a sarki vizeken töltik, és amint megérkezik a tél, hosszú vándorútra vállalkoznak az Egyenlítő irányába.

 

Kommunikáció kék bálna-módra

 

Ezek a kecses úszók óránként több mint nyolc kilométeres sebességgel cirkálnak az óceánban, de amikor izgatottak, fel tudnak gyorsulni, akár óránkénti több mint 32 km-es sebességre. A kék bálnák a világ leghangosabb állatai közé tartoznak. Rengeteg alacsony frekvenciájú hangot, nyögést és sóhajt bocsátanak ki, és a kutatók azt gondolják, hogy rendes körülmények között akár 1600 km-es távolságon belül is meghallják egymást. A tudósok szerint ezeket a hangokat nem csupán a kommunikálás céljából használják, hanem kiváló hallásukkal társítva az óceán sötét mélyén történő navigációra.

 

Valódi gigantikus kisbálnák

 

A kékbálna borjú már a világ legnagyobb teremtményeként jön a világra. Az anyja hasában töltött körülbelül egy év után a kis kékbálna 3 tonnával és 8 méter hosszal lát napvilágot. A kicsik kizárólag anyatejjel (600 liter naponta)  táplálkoznak, és életük első évében mintegy 91 kg súllyal gyarapodnak.

A kékbálnák a Föld leghosszabb életű állatai közé tartoznak. A tudósok felfedezték, hogy ha megszámolják az elpusztult bálna viaszszerű hallójáratának rétegeit, akkor közeli becslést kapnak az állat életkorát illetően. Az ezzel a módszerrel megtalált legidősebb kékbálnát körülbelül 110 évesnek határolták be. Átlagos élettartama mintegy 80-90 év.

 

 

Veszélyeztetett faj

 

 

Nem tudni pontosan, hogy napjainkban hány kék bálna úszik a világ óceánjaiban. Az 1900-as években az agresszív vadászat, a bálnazsírt kereső bálnavadászok a kihalás szélére sodorták őket. 1900 és az 1960-as évek közepe között mintegy 36 0000 kékbálnát mészároltak le. Végül 1966 -ban nyilvánították őket védetté.

A kékbálnának kevés természetes ellensége van, de közismert, hogy a cápák és a gyilkos bálnák áldozatául eshetnek, továbbá nagy számban sérülnek meg és pusztulnak el a nagy hajókkal való ütközések során. Jelenleg a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Vörös Listáján szerepelnek veszélyeztetett fajként.

 

 

A koala

A koala
Talán tudod, hogy Ausztráliából származik, de amit talán nem tudsz, az az, hogy a koala nem egy medvefajta, hanem a kenguruhoz hasonlóan erszényes állat. A kölykök születésük után hat hónapig anyjuk erszényében élnek.

Az egyetlen ok, ami miatt macinak hívják az az, hogy hasonlít a teddy macira, mely szeretnivaló és édes. De nemcsak hogy nem medve, ezen kívül nem is ölelnivaló, ahogy legtöbben gondolnánk.

 

A koala fizikai jellemzői, szaporodása

 

A koalák (Phascolartos Cinereus) medvére emlékeztetnek, ezért általában koalamacinak nevezik. Testfelépítésük hasonlít a vombatéhoz, amely legközelebbi rokonuknak tekinthető.

Testsúlyuk 5 és 14 kg között váltakozik, magasságuk 60-80 cm. A nőstények évente egy utódot hoznak a világra, a vemhesség körülbelül egy hónapig tart. Csakúgy, mint a kenguru, a koala is az erszényében hordja kicsinyeit. Ezek a kicsik hat hónapos korukig maradnak anyjuk erszényében. Az újszülött koalák születésükkor csupán körülbelül két centiméteresek. Vakok és csupaszak, és nincs fülük. A következő hat hónapban kifejlődnek, és addig csupán anyatejjel táplálkoznak. Hat hónapos koruk után után elhagyják az erszényt, de anyjuk mellett maradnak, főleg a hátukon csüngve, egészen egyéves korukig.

 

A koala erszényes állat


A koala élőhelye

 

A koalák Ausztráliában őshonosak, és sehol máshol nem fordulnak elő természetes környezetben, de nem találhatók meg Nyugat-Ausztráliában és Tasmániában sem. Nemcsak hogy növényevők, de az étrendjük majdnem csupán eukaliptuszlevélből áll. Lassú az emésztésük, és ezért lassan mozgó állatok. Akár napi 19-20 órát is alszanak, a fennmaradó időben pedig evéssel és élelemgyűjtéssel töltik idejüket.

Egyes nézőpontból hasonlóak hozzánk, emberekhez. Rendelkeznek ujjlenyomattal, melyek még mikroszkóp alatt is alig megkülönböztethetőek az emberekétől. A koalák társaságban élnek, és ezen belül nagyon territoriálisak, otthoni területükbe néhány fa is beletartozik.

A koaláknak megvannak a saját „otthonaik", ezek főleg fák. A nőstények külön élnek, és lakóterületeik néha egybeesnek, de harmóniában élnek. A hímek nem tűrik el egymást, különösen párzási időszakban. A koala megjelöli területét. Szeretnek kommunikálni: az anya és kicsinye morajló, kattogó hangokkal kommunikálnak, ugyanakkor minden koala ezt a hangot használja. Van egy magas fekvésű sikolyszerű hang, melyet veszély esetén használnak.

 

Szagukkal jelölik területüket


Táplálkozás

 

A koalák erősen függenek az eukaliptuszfáktól, ezért veszélybe kerülnek minden alkalommal, mikor egy eukaliptuszerdőt kivágnak. Sajnos ezek csaknem 80 százalékát kiirtották, és a fennmaradó területet sem védi az állam, sőt a legtöbb eukaliptuszerdő magánterület. Az erdőirtás, a tűzzel és a betegségekkel karöltve nagy veszélynek teszik ki a koalákat. Épp ezért nagyon fontos a koalák védelmét biztosítani, ugyanúgy, mint az eukaliptuszerdők fenntartását.

 

A szibériai tigris

A szibériai tigris
Sok védelmi programot létrehoztak, hogy megmentsék a súlyosan veszélyeztetett szibériai tigrist, amelynek száma pár százra csökkent a vadonban. Ez a hatalmas állat magányosan él, bár a kölykök sokáig élvezhetik anyjuk védelmét és gondoskodását.

A szobériai tigris élőhelye


A szibériai (vagy amur) tigrisek a világ legnagyobb macskái. Elsősorban Szibéria távol-keleti területein élnek, de Észak-Kínában is megtalálhatóak. A becslések szerint 400-500 szibériai tigris él a vadonban, és a legújabb kutatások szerint ezek száma stabil. Habár az északi éghajlat sokkal keményebb, mint más tigrisek élőhelyén, ezeknek az állatoknak annyi előnyük van, hogy az északi erdők a legkevésbé emberjártak. A puszta erdei vidék több helyet biztosít a tigriseknek a kóborlásra.

 

A szibériai tigris


A tigrisek a legnagyobb vadmacskák, és az erejükről híresek. Valamikor kilenc tigris alfaj volt, de a huszadik században ebből három kihalt. Az utóbbi száz évben a vadászat és az erdőirtások lecsökkentették a tigrisek számát, százezrekről 5-7 ezerre. A tigriseket trófeáknak tarják és vadásszák, a kínai hagyományos orvostudomány a testrészeit orvosság készítésére használja. Mindegyik megmaradt alfaj veszélyben van, és emiatt sok védelmi program létrejött. Az orvvadászat lecsökkent, de még mindig veszélyezteti a szibériai tigriseket.

 

Számuk nagyon lecsökkent

 

Életmódja

 

A tigrisek egyedül élnek, és nagy területeket jelölnek meg szagukkal, hogy távol tartsák a vetélytársaikat. Erős vadászok, akik kilométereket tesznek meg, hogy zsákmányra találjanak, ezek általában antilopok és vaddisznók, amelyekre éjjel vadásznak. Különös szőrzetüket álcázásra használják, (egy tigrisnek sem egyformák a csíkjai), és lopakodva vadásznak. Lapulva várnak, és elég közel kúsznak, hogy rá tudjanak támadni a zsákmányukra egy gyors ugrással és egy végzetes lecsapással. Körülbelül 5 naponként ejtenek el egy vadar, melynek teteméhez visszajárnak. Egy éhes tigris akár 27 kg-t is meg tud enni egy éjszaka alatt, de általában ennél kevesebbet esznek.

Félelmetes hírnevük ellenére a legtöbb tigris kerüli az embereket, azonban egyesek veszélyes emberevők. Ezek az állatok gyakran azért tesznek ilyet, mert megbetegszenek és nem tudnak vadászni, vagy olyan helyeken élnek, ahol a szokásos zsákmányuk már kihalt.

 

Erős vadászok

 

A szibériai tigris szaporodása


A nőstények általában 2-6 kölyköt hoznak a világra, amelyet ők nevelnek, a hím kevés vagy semmi segítséget nem nyújt. Általában csak 2 kölyök marad életben. A kölykök 18 hónapos korukig nem tudnak vadászni, és akár két három évet is az anyjuk mellett maradnak, aztán elmennek a saját területüket megkeresni.

 

A grizzly medve

A grizzly medve
A grizzly medve hatalmas méretei ellenére igen gyorsan képes közlekedni, akár 48 kilométert is képes megtenni óránként. Védett állat, ma már csak körülbelül 1000 példány él az amerikai kontinensen.

Rövid áttekintés

 

Besorolása: emlős

Táplálkozása: vegyes

Átlagos élettartama a vadonban: 25 év

Mérete: 1,5- 2,5 méter

Súlya: 363 kg

Védettségi státusz: védett

 

Gyorsak, ha akarnak

 

A grizzly életmódja


A grizzly medve az észak-amerikai barnamedve egyik alfaja. Ezek a félelmetes óriások általában magányos állatok - kivéve a nőstényeket és a bocsokat -, de néha mégis egybegyűlnek. Drámai összejöveteleik azonnal észrevehetőek Alaszka halászterületein, amikor a lazac a felvizeken a nyári ívásra készül. Ebben az időszakban több tucat medve gyülekezik a hal-lakomára, azon zsírok után sóvárogva, amelyek életben tartják őket az előttük álló hosszú tél idején.

A barnamedvék vermet ásnak, a téli álomhoz gyakran egy számukra alkalmas domboldalon rejtőznek el. A nőstény medvék a téli pihenő során hozzák napvilágra utódaikat, amelyek nagy gyakorisággal ikrek.


A grizzly táplálkozása


A grizzly medvék hatalmas, a tápláléklánc csúcsán álló ragadozók, azonban táplálékuk gyakran dióból, bogyókból, gyümölcsökből, levelekből és gyökerekből áll. Más állatokat is megesznek, a rágcsálóktól a jávorszarvasokig.

A grizzlyk jellegzetesen barnák, de előfordul, hogy a szőrszálaik vége fehér vagy halvány, hisz ezáltal kapták hagyományos elnevezésüket.

 

Méltóságteljes megjelenésük van


Lenyűgöző méretük ellenére a grizzly medvék eléggé gyorsak, és a mérések szerint 30 mérföldet (48 kilométer) is képesek megtenni óránként. Az emberre nézve veszélyesek lehetnek, különösen, ha meglepik őket, vagy ha egy anya és bocsa közé merészkednek.


Élőhelye


A grizzly valamikor Észak-Amerika egész nyugati részén honos volt, és még a Nagy Prérit is bebarangolták. Számuk fokozatosan csökkent, és ma már csupán mintegy 1000 grizzly maradt az amerikai kontinensen, ahol törvényileg védetté nyilvánították őket. Sok grizzly továbbra is bebarangolja Kanada és Alaszka vadonjait, ahol a vadászok nagy trófeának tekintik, és ezért továbbra is üldözik őket.