Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az okapi: a zsiráf legközelebbi rokona

Az okapi: a zsiráf legközelebbi rokona
Az okapi egy rendkívül szokatlan, mégis elragadó teremtmény. Elsőre a zebrára emlékeztet, de az okapi valójában a zsiráf legközelebbi rokona. Bőre bársonyos, vízlepergető, szarvait is finom bőr borítja.

Az okapit rejtőzködő természete és kis elterjedése miatt az 1900-as évekig nem ismerték. Pedig nagyon érdekes állat, megjelenése egészen egyedülálló.


Az okapi természetes élőhelye


Bizonyíthatóan csak a Kongói Demokratikus Köztársaság területén, a Kongó-medence sűrű esőerdőiben él. A vadonban élő okapik egyedszámát 25 000-re becsülik. Fennmaradását az illegális vadászat és élőhelyének elpusztítása fenyegeti. Egyetlen természetes ellensége a leopárd.


Az okapi megjelenése


Az okapi mellső és hátsó lábain vízszintes, fehér-fekete csíkozás figyelhető meg. Furcsa mintája segítségével könnyedén beleolvad az őt körülvevő környezetbe. Hatalmas elálló fülei vannak, hallása kiváló. Az okapi testhossza mintegy 2-2,4 méteres, a marmagassága pedig 1,5-1,7 méter körüli, testtömege 200-250 kilogramm között mozog. Puha és bársonyos, vörösesbarna szőrzete van. Bundája vízálló, az eső egyszerűen lepereg róla. Szarvait finom bőr borítja.

 

Félig zebra, félig zsiráf?


Az okapi életmódja


Az okapi többnyire magányos és rejtőzködő állat. Délután és este aktív. Leveleket, hajtásokat és gyümölcsöket fogyaszt. Hosszú, fekete nyelvével ragadja meg a kiszemelt leveleket. Nyelve 35,5 cm hosszú, akár a szemhéjáig is elér vele. Az okapi napjában 20-24 kilogramm táplálékot is képes elfogyasztani.

Átlagos élettartama a vadonban ismeretlen, fogságban viszont akár 33 évig is elélhet.

 

Nem hétköznapi állat


Az okapinak minden lábán egy-egy szagtermelő mirigy található, amely minden egyes lépésnél kátrányszerű váladékot választ ki. Vizeletének segítségével jelöli meg a területét.

Szőrét nyalogatva tartja tisztán magát.


Az okapi szaporodása


A nőstény okapi csak a párzási időszakban ad ki hangokat, 427-491 napi vemhességet követően egyetlen utódot hoz világra.

A kicsi születésekor 15-30 kilogrammot nyom, és alig fél órán belül már képes lábra állni.  Ekkor kis, rojtszerű pamacs van a hátán, de ez nem sokkal később el is tűnik.

 

Sokáig nem is tudtak a létezéséről


Az elválasztás 2-3 éves korban történik meg, de a csikók még akár egyévesen is szophatnak. Körülbelül 3 éves korára érik el kifejlett méretüket.

 

 

A berber makákó

A berber makákó (Macaca sylvanus)
A berber makákók vagy magótok Északnyugat-Afrikában és Európában is megtalálhatóak. A sárgásbarna színű szőrzettel rendelkező magótok 10-40 fős csoportokban élnek, az utód nevelésében a hímek is nagy szerepet játszanak.

A berber makákó elterjedt volt egész Észak-Afrikában, ma csak Algériában és Marokkóban találhatóak meg. Síkságokon és hegyekben is élnek, 2 km-re a tengerszint felett. Ezen kívül Európában is találhatunk szabadon élő berber makákókat.


A berber makákó megjelenése


A hímek általában 60 cm magasak, míg a nőstények valamennyivel kisebbek. Testük 38-76 cm hosszú. A barber makákók testsúlya 5-12 kg között változhat. Szőrzetük sárgásbarna és szürke árnyalatú, a farkuk pedig tulajdonképpen egy csonk.

 

A barber makákó
A berber makákó


A berber makákók története


Jelenleg egy berber makákó-kolónia van a Gibraltár hegyeiben. Az még nem világos, hogy az ott élők európai egyedek leszármazottjai vagy Afrikából hozott majmok utódjai-e. 1858-ban a Gibraltár hegyeiben élő berber makákókat betegség sújtotta, a csapást csak két egyed élte túl. Ekkor Gibraltár (angol koronagyarmat) kormányzója elrendelte, hogy hozzanak egy pár makákót Észak-Afrikából. A legenda szerint  az angolok addig uralkodnak Gibraltár fölött, amíg ezek a majmok a hegyekben élnek, ezért 1942-ben maga Winston Churchill rendelte el, hogy szállítsanak oda Afrikából makákókat.


Szaporodásuk


A makákók általában ősszel párosodnak, és a nőstények tavasszal adnak életet utódjuknak. Általában egy utód születik, csak ritkán kettő. Érdekes, hogy a hím tevékenyen részt vesz nevelésében, ezáltal nemcsak utódjával, de a csoport más hímnemű tagjával is szoros kapcsolatot ápol. Pár nappal a kicsi világra jövetele után a hím elkezd gondoskodni a kölyökről, magával viszi, játszik vele, és megvédi a hidegtől. Amikor a hím bemutatja a többieknek a kölykét, a csoport minden tagja csattogtatja a fogát, és ölelgeti a kölyök makákót. A makákóknak 4-5 évesen lesz sárgásbarna a szőrük, addig sötét színűek, világos pofaszőrzettel.

 

Macaca sylvanus
A hím gondoskodik az utódról


Életmódjuk


A berber makákók jól szervezett csoportokban élnek, amelyekben általában 10-30 egyed van., de ez a szám elérheti a 40-et is. Egy csoport általában több négyzetkilométeres területet foglal el, de több csoport otthona részben fedheti egymást. A berber makákók az éjszakákat a fák ágain töltik, vagy kövek között. bújnak meg Napközben óvatosan járkálnak, ugrálnak és játszadoznak a fákon és a köveken.

Hajtásokkal, gyökerekkel, bogyókkal, magokkal és gerinctelen állatokkal táplálkoznak.

 

Macaca sylvanus
Néha köveken ugrándoznak


Ezek a majmok mind a négy végtagjukon járnak, és csak a környezet szemlélésekor emelkednek két lábra. Mindig éberek az ellenségtől való félelem miatt, különösen a sastól félnek.

Azonban a berber makákók legnagyobb ellensége mégis az ember, aki tönkreteszi a majmok természetes élőhelyét.

 

 

A vörös óriáskenguru – a legnagyobb erszényes

A vörös óriáskenguru – a legnagyobb erszényes
Ismerd meg a világ legnagyobb erszényesét, a vörös óriáskengurut! Az Ausztrália belső, vízben szegény területein élő emlős akár 100 egyedből álló csoportokban is élhet, és akár 50 km/órás sebességgel képes ugrálni.

A vörös óriáskenguru megjelenése és életmódja


A vörös óriáskenguru a világon a legnagyobb erszényes emlősfajta. A hím vörös óriáskenguruk narancssárgás-vörösek, a nőstények pedig kékes-szürkék. Elülső lábaik általában világosabb színűek. A vörös kenguru átlagmagassága 170-180 cm, testtömege 20-90 kg. Farka erős, akár a 120 cm hosszúságot is elérheti.

Ausztrália belső, nagy kiterjedésű, vízben igen szegény területein él. Nagyon hosszú ideig bírja akár víz nélkül is. Tápláléka általában igen alacsony tápértékű fűfélékből áll, de cserjék leveleit is fogyasztja.

A vörös óriáskenguru kisebb létszámú csoportokban él. Ezek a csoportok, ha a tápláléktartalékok is megengedik, akár 100 példányból is állhatnak. Amikor a veszély közeledtét akarják egymásnak jelezni, akkor erős farkukra támaszkodva két lábra állnak, és felegyenesedve figyelnek. A kenguruk általában szelíd állatok, csak a párzási időszakban agresszív a természetük. Így vívják ki a csoport és a nőstények feletti uralom jogát.

 

A vörös óriáskenguru a legnagyobb erszényes


A kenguruk egymás közti verekedését egy boxmérkőzéshez lehet hasonlítani, elülső lábaikkal jobb- és bal egyeneseket kapnak egymástól. A farkukra támaszkodnak, így a hátsó lábaikat is ügyesen felhasználhatják a verekedésben. Amikor játszanak, akkor csak az elülső lábaikat használják. Erős hátsó lábaikra csak akkor hagyatkoznak, amikor eldurvul a helyzet. Hatalmas karmaikkal és tépőfogukkal komoly sérüléseket is okozhatnak egymásnak.

 

A vörös óriáskenguru szaporodása


A vörös óriáskenguru az ivarérettséget 2 éves kor körül éri el, a párzási időszak egész évben tart, azonban a hím a hosszan tartó szárazság idején nem képes spermiumot termelni. Születése után a vörös óriáskenguru kölyök erős mellső lábával felmászik a nyomon, amelyet az anyja az altestén nyálával megjelölt, s így biztonsággal az erszénybe jut. Amíg a kölyök az erszényben van, addig az anya lehet újból vemhes, méhében hordhat ki új kölyköket.

 

Kapj el, ha tudsz!


Ezt az állapotot embrionális diapauzának nevezzük, és körülbelül 235 napig tart. Amikor a kiskenguru elhagyja az erszényt, az embrió fejlődése folytatódik, és az újabb kengurukölyök nagyjából egy hónappal később jön a világra. Amikor a második kengurukölyök is megszületik, az anya újra vemhes lesz, és az embrió fejlődése leáll, amíg a második kölyök is el nem hagyja a szülői erszényt. A nősténykengurunak folyamatosan lehetnek kölykei - egyszerre lehet vemhes, hordozhat kölyköt az erszényében, és kísérheti őt egy harmadik kölyök is. Egy párzási időszak során általában két kengurukölyök születik. A vörös óriáskenguru átlagosan 27 évig él.

 

Hogyan változtatja a helyét a vörös óriáskenguru?


A kenguru ugrással változtatja a helyét. Hátsó lábai nagyon izmosak és erősek, mivel ezek segítségével történik a helyváltoztatás. Amikor a kenguru éppen nem használja a hátsó lábait, az inakban újra felgyűlik a következő ugráshoz szükséges energia.

 

Rendezünk ugróversenyt?


Minél magasabbra ugrik, annál több energiát kell a hátulsó lábaiban lévő inaknak kifejtenie. Ezzel az ugrótechnikával a kenguru kizárólag annyi energiát használ, amennyire éppen szüksége van. Az egyensúly megtartása nagyon fontos szerepet játszik a kenguru életében. Hatalmas, erős farka segíti őt az egyensúlyozásban, amikor viszont helyben állásra kerül a sor, ügyesen rá tud támaszkodni, egyfajta plusz lábnak használva azt.

Amikor a kenguruk legelnek, ugráskor óvatosan az elülső lábaikra támaszkodnak, aztán a hátsó lábaikkal haladnak tovább. Erős és izmos hátsó lábaiknak köszönhetően 48-50 km/órás sebességgel is képesek ugrándozni. Egyetlen ugrással 9 m-t tudnak megtenni. A vörös óriáskenguruk gyakran táplálék után keresgélve messzi vidékekre elvándorolnak, ha kell, 200 km-t is megtesznek naponta.