Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Afrikai sügérek

Afrikai sügérek
Az afrikai sügérek közel egy évszázada díszítik Európa és Amerika akváriumait, és hazánkban is egyre több fajuk található meg. Népszerűségük nem a véletlen műve.

1864-ben Livingstone második expedíciója megállt pihenni a Malawi tó partján. Éhesek voltak, halat fogtak, de már a parton feltűnt nekik, hogy ehhez fogható színgazdag, különleges halakat egyikük sem látott korábban. A csapat egyik lelkes tagja, Albert Günther rajzokat és leírást készített a halakról és elküldte a londoni British Museum szakértőinek. Harminc évre rá George Albert Boulenger a Günther által felfedezett halakon felbuzdulva nekiindult felfedezni az afrikai nagy tavak élővilágát. Tíz évre rá 3 kötetnyi fajtaleírással tért vissza. Az afrikai sügérek története azonban korábban kezdődött...

Afrikai sügérek
Aulonocara baenschi (Malawi tó)

A Malawi és Tanganyika tavak egy vulkáni gyűrődés során kialakult törésben helyezkednek el. A két tó édesvizű; vízrendszerük zárt, azaz nem érintkeznek Afrika más vizeivel. A tavak nagyjából 20 millió évesek, vízszintjük, tengerszinthez viszonyított magasságuk, és alakjuk is sokszor változott. Mindkét tavat túlnyomó többségében csak itt előforduló (ún. endemikus) sügérfajok népesítik be (85-90%).

Afrikai sügérek
Aulonocara sp. Ruby red (Malawi tó)

Minden valószínűség szerint mindkét tóban egy-egy ős-sügérfaj élt. A gyakori vízszint-változás hatására azonban ezek populációi elkülönültek, és a természet törvényei szerint a mutációk hatására genetikailag is megváltoztak. A Malawi tóban élő közel 600 endemikus halfajból mintegy 540, míg a Tanganyika tó 200 endemikus fajából közel 180 sügér. A két tó - és a sügerek - az evolúció talán utolsó, ma is működő nagyüzemei. Szegény Darwin, ha láthatta volna őket, bizonyosan nem a pintyek csőrével példálózott volna.

Afrikai sügérek
Cyatopharynx furcifer (Tanganyika tó)

Afrikában még a Viktória tóban található jelentősebb sügérpopuláció, de ezek a fajok Magyarországon ritkaságszámba mennek. A nílusi sügér meggondolatlan betelepítése miatt szinte valamennyiük veszélyeztetett. Sokan már csak akváriumokban lelhetők fel, és sajnos többüket még a lelkes akvaristáknak sem sikerült megmenteniük a kihalástól.

Afrikai sügérek
Cynotilapia afra sp. Coube (Malawi tó)

Az afrikai sügérek közel egy évszázada díszítik Európa és Amerika akváriumait, és hazánkban is egyre több fajuk található meg. Népszerűségük nem a véletlen műve. Fantasztikus színgazdagságuk, a kommersz apróhalak unalmas tátogásánál sokkal összetettebb és változatosabb egyedi viselkedésformájuk, hosszú életkoruk (ami akár 10 év is lehet), és különleges szaporodásmódjuk tették őket sokunk kedvenceivé. Egyik sügértenyésztőtől hallottam: "Vannak az akvaristák... és vannak az afrikai sügeresek".

Afrikai sügérek
Cyphotilapia frontosa (Tanganyika tó)

Afrikai sügerek az akváriumban

Talán a legfontosabb tudnivaló: ezek a halak nem valók kis akváriumba, és más halakkal történő társításukat is alaposan át kell gondolni. Sokan követik el azt a hibát, hogy megvásárolnak egy pár centis, csodaszép színekben pompázó sügért és beteszik a család kedvenc neonhalai, bettái és mollyjai közé. Sügerünk megnő, és pár hónap múlva magányosan fog úszkálni. Nem, ezek a halak nem megrögzött kannibálok, csak temperamentumosak, és viselkedésmódjuk nagyban függ az adott környezettől. Éppen ezért kell nagy és gondosan berendezett akvárium számukra - jól megválogatott, társításra alkalmas lakótársakkal.

Afrikai sügérek
Cyrtocara moorii ( Malawi tó)

A kifejlett afrikai sügerek hossza 5-35 cm közötti, de legtöbbjük 15-20 cm-re nő (vannak nagyobbak is, de ezeket nem tartjuk akváriumban). A hímek és a nőstények gyakran külső jegyeikben (szín, méret, mintázat) is nagy különbségeket mutatnak.

Afrikai sügérek
Labidochromis sp. Hongi (Malawi tó)

Az ideális akvárium mérete fajtafüggő. Kis testű homok- és csigasügérek 50-150 liter körüli akváriumban is jól elvannak, a színpompás Malawi tavi mbuna sügerek számára 250 litertől kezdődik az ideális méret, a Tanganyika tavi Tropheusok pedig 500 liter alatt számításba sem jöhetnek. A meglehetősen nagy helyigény oka az afrikai sügerek természetes élőhelyén keresendő.

Az afrikai sügerek többsége a part menti köves (görgeteg) zónában él. Itt a hímek egy-egy nagyobb követ és annak közvetlen környezetét (ezt revier-nek nevezzük) védik. Ide csalják a beikrásodott, párzásra hajlamos nőstényeket. A többieket azonban elég vehemensen próbálják távol tartani. A szakzsargonnal revier-tartásnak nevezett viselkedés hevessége fajonként - sőt, bizonyos esetekben egyedenként is - változik. Szintén fajonként változik a revier-tartás időszaka. Egyes fajoknál csak a szaporodás idején figyelhető meg, másoknál állandó, de szinte valamennyi esetben csak fajon belül tapasztalható. Ennek ellenére kifejezetten ellenjavallt a magányos, vagy párban tartás. Az afrikai sügerek többsége csapathal, fajonként 6-10 példány az ideális létszám. Így a területét védő hím figyelme is több felé oszlik, és akár több nőstény is beikrásodhat egyszerre.

Afrikai sügérek
Malawi tavi sügeres akvárium

A halak viselkedéséből kiindulva célszerű az akváriumban sok búvóhelyet biztosítani. A kifejlett halak méretével számolva ezek lehetnek nagyobb kövek, vagy kilyuggatott, lefelé fordított virágcserepek. Mivel az afrikai sügerek gyakran túrják az aljzatot táplálék után kutatva, nem érdemes többszintes kőépítményeket építeni, mert ezek könnyen összeomolhatnak. A sügerek viszonylag ijedős halak, ezért érdemes az akvárium hátterét és esetleg oldalát is perlitbetonos vagy műgyantás műszikla háttérrel bevonni. Növények telepítése nem szükséges, többségüket a sügerek jó étvággyal fogyasztják, nekik nincs rá szükségük, legfeljebb a mi szemünket gyönyörködtethetik.

Afrikai sügérek
Metriaclima estherae - nőstény (Malawi tó)

Az afrikai sügerek meglehetősen szapora halak. Megfelelő tartási körülmények esetén a nőstények könnyen beikrásodnak. Legtöbbjük szájköltő, ami a halak esetén az ivadékgondozás talán legfejlettebb - és leglátványosabb - formája. Párzáskor a hím egy nagyobb lapos kő fölé csalogatja a nőstényt. A halak egymásnak ellentétes irányban, oldalvást fordulva forognak. A nőstény tojik egy ikrát, ezt egy félfordulatot megtéve a szájába veszi, és a hím ott termékenyíti meg. Mindez addig ismétlődik, amíg elfogynak az ikrák (fajtól függően 20-120 ikra is lehet). A nőstény ezután egy csendesebb zugba vonul, és addig tartja az ikrákat a szájában, amíg azok kikelnek. Ez alatt a 2-3 hét alatt gyakran végez tátogó mozdulatokat (így juttat friss oxigént az ikráknak, ezt nevezzük forgatásnak), és semmilyen élelmet nem fogyaszt. Miután kiengedte az ivadékokat, veszély esetén még jó néhány napig engedi őket visszabújni a biztonságot jelentő anyai szájba. Akváriumi tartás esetén a forgató nőstény különösen veszélyeztetett, kevés a búvóhelye, és mivel nem táplálkozik egyre kevésbé képes elhárítani a többiek zaklatását. Ezért célszerű erre az időszakra egy kisebb akváriumba különvenni.

Afrikai sügérek
Nimbochromis livingstonii (Malawi tó)

Afrikai sügérek
Neolamprologus leleupi (Tanganyika tó)

Táplálásuk nem jelenthet gondot, hiszen a legjobb minőségű sügértápok és a fagyasztott plankton hazánkban már szinte valamennyi komolyabb halkereskedésben elérhető. Ezek ugyan nem olcsók, de az eleség megválasztásával nagyon óvatosnak kell lennünk, mivel a gyenge minőségű vagy szennyezett szárított eleség könnyen betegség kialakulásához vezethet. Az élő plankton (népszerű nevén vízibolha) szintén nem javasolt, mert több élősködő is elszabadulhat az állományban.

Afrikai sügérek
Ophtalmotilapia ventralis (Tanganyika tó)

Ha elhatározzuk egy afrikai sügeres akvárium felállítását, a halakat mindenképpen tapasztalt és hozzáértő tenyésztőtől vásároljuk. Sok kereskedés tart sügereket, de sokan még a fajok neveit is keverik. Többek között ezért is célszerű a halak latin neveit használni. Ne szégyelljünk szaktanácsot kérni a társítás kialakításában (halak fajtái, száma), mert így sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat, és talán nem utolsó sorban halainkat.

Afrikai sügérek
Pseudotropheus demasoni (Malawi tó)

Ajánlott szakirodalom:
Lukács László - Sinkó Gábor: A Tanganyika- és a Malawi tó sügérvilága
Nagy Tamás - Tóth Csaba: a Tanganyika tavi sügérek 1.


Afrikai sügérek
Tropheus ikola (Tanganyika tó)

 

Szivárványos guppi: a kezdők hala izgalmas nemi életet él

Szivárványos guppi: a kezdők hala izgalmas nemi életet él
Sokan kezdik akvarisztikai pályafutásukat a szivárványos guppival. A választás érthető, hiszen ez a díszhal nagyon könnyen tartható és szaporítható, ugyanakkor rendkívül mutatós.

Szivárványos guppi: a kezdők hala izgalmas nemi életet élSokan kezdik akvarisztikai pályafutásukat a szivárványos guppival. A választás érthető, hiszen ez a díszhal nagyon könnyen tartható és szaporítható, ugyanakkor rendkívül mutatós. Egyszerűsége miatt csúnya dolog a tapasztaltabbaknak "lenézni" a guppit, mint valamiféle "kezdők halát", ugyanis igazán szép (akár versenyeztethető), jó génállományú halakat kitenyészteni nagyon nagy kihívás. A tenyészet szépsége pedig még a kihívás hiányát is kárpótolja.

A szebbik guppinem a hím

A szivárványos guppi (Poecilia reticulata, néhol reticulatus) Barbados, Venezuela, Trinidad és Guyana vizeiben őshonos. Mára az akvaristák révén biztosan minden országban van már pár példány az akváriumokban. A nemek megkülönböztetése igen egyszerű: a hímek jóval színesebbek és kisebbek a nőstényeknél. Ezen kívül a hím még rendelkezik az elevenszülő halakra jellemző gonopódiummal (párzószervvé módusult farok alatti úszó) is. Kifejlett méretük 2,5-3 cm a hímek és 5-8 cm a nőstények esetében.

Egyszer párzik, többször szül

Szivárványos guppi: a kezdők hala izgalmas nemi életet élMiután a hím gonopódiumával megtermékenyíti a nőstényt, körülbelül 4 hét van hátra a szülésig. Egy megtermékenyítéssel a nőstények többször is tudnak szülni, mivel testükben elraktározzák a spermát és ezzel később - hím nélkül is - képesek az ikrák megtermékenyítésére. Egy szülés alkalmával 15-100 kis guppi is születhet, a nőstény etetésétől, korától, fejlettségétől és egyéb tényezőktől függően. Az anyát a szülés idejére ajánlatos külön akváriumba tenni, lehetőlegegy szülőketrecbe, ahol búvóhelyet (pl. egy adag jávai mohát) is előkészítünk számára. A frissen született kis guppikat ugyanis szüleik - és az akvárium többi lakója - fel is falhatja.

Kerüljük el a vérfertőzést!

A kicsik felnevelése nem okozhat problémát még kezdők számára sem, mivel már születéskor elég nagyok és el tudják fogyasztani akár a porrá tört lemezes tápot is. Természetesen az élő eleséggel való nevelés sokkal gyorsabb növekedést és látványosabb fejlődést eredményez. Ha nem akarjuk, hogy állományunk néhány generáción belül leromoljon, akkor kerülni kell a felnevelt testvérek párosítását. Ez az oka annak, hogy a guppival foglalkozó tenyésztők gyakran külön nevelik a nőstényeket és a hímeket, hogy a nemkívánatos szaporulatot elkerüljék, illetve, hogy ők választhassák ki a legszebb halakat, amelyektől ivadékot szeretnének.

Társaságkedvelők

A guppi bármilyen más hallal társítható, amely nem bántja és azonos igényekkel rendelkezik.

  • Ideális hőmérséklet: 24-26°C, de elviseli akár a 18-30°C-ot is.
  • Vízkeménység: közepesen kemény, de a nagyon keményet is elviseli.
  • pH: 7 körüli, de a guppi ebből a szempontból is rugalmas.


Akkor szépek igazán, ha legalább egy kisebb csapatot tartunk belőlük. Ilyenkor a hímek egymással  - a nőstények kegyeiért - versengenek, ami nagyon szép látvány, kárt azonban egyáltalán nem tesznek egymásban. Táplálásuka különösebb problémát nem okoz, az élő és műeleségeket is elfogadják.

Genetikájuk érdemes tanulmányozni

Szivárványos guppi: a kezdők hala izgalmas nemi életet élRengeteg szín- és úszóforma-változatot kitenyésztettek már, de a vad hímek zöldes testszínűek, foltosak. Leggyakrabban a kör-, fátyolos illetve alul kardos farokúszójú hímekhez lehet hozzájutni a boltokban, de rengeteg farokforma (és testszín) standard létezik (ld. ajánlott irodalom). Akik igazán szép példányokat szeretnének kitenyészteni, azoknak komoly genetikai ismeretekre is szükségük van. Ismerni kell, hogy a szülők mely tulajdonságai hordozódnak a génekben domináns illetve recesszív módon. A  nőstények is hordozhatnak olyan örökletes gént, amely meghatároz bizonyos tulajdonságot az utódokban, de a nőstényen ez gyakran nem látszik. Ha nem vigyázunk, egész más halak jöhetnek világra, mint amire számítottunk.

Tenyésztői klubok és versenyek

A szín és formaváltozatok kitenyésztésében jeleskedő tenyésztők nemzetközi versenyek során mérhetik össze tenyésztői tudásukat és legszebb halaikat.  A legrangosabb versenyekre a jelentkezési díj igen magas, a győztesek azonban nem csak anyagiakat nyernek, hanem igen nagy szakmabeli megbecsülést is. A guppiversenyeken kívül alakultak kifejezetten guppitenyésztő körök is, melyek tagjai gyakran csak ennek az egyetlen halnak a tenyésztésével foglalkoznak. Ez mindennél jobban mutatja, hogy a guppi töretlen és hihetetlen népszerűségnek örvend.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

ĐĐ

(nagy istvan, 2011.08.17 13:01)

TETSZIK AZ AZ OLDAL