Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Cápamárna, a kedves csapathal

Cápamárna, a kedves csapathal
A cápamárna neve ellenére egyáltalán nem agresszív természetű. Szeret turkálni, úszkálni, növényt dézsmálni és szúnyoglárvát vacsorázni.

A Dél-Kelet-Ázsiában őshonos cápamárna (Balantiocheilos melanopterus) (másik nevén feketeúszójú sziámi ponty) neve ellenére igazán kedves, békés természetű hal. Teste ezüstösen csillogó. Az ivari különbségek nehezen ismerhetők fel, csak akkor tudjuk biztosan megkülönböztetni a hímet a nősténytől, ha az ívási időszakban a szebbik nem hasa elkezd gömbölyödni. A cápamárna nem tartozik az apróbb halfajok közé, mivel 25-30 cm hosszúra is megnőhet, éppen ezért tartásához legalább 100 literes akváriumra van szükség. Csapathal, jól kijön társaival, tartsuk ezt szem előtt vásárláskor és vegyünk több egyedet.

 

Cápamárna, a kedves csapathal
Békés természete miatt is kedvelt a cápamárna

Nem úszik akármiben!

A víz minőségére meglehetősen igényes, nem tűri az oxigénben szegény környezetet. Esőerdei származásának megfelelően lágy, savanyú vizet igényel, melynek hőfoka 22-28 °C, a pH-ja pedig 6-8 körüli legyen. Ha a számára optimális környezetben tartjuk, akár 10 évig is csodálhatjuk akváriumunkban.

 
 

Turkál és szúnyoglárvát csócsál

A cápamárna általában a talajközelben tartózkodik, orrával turkálva - akárcsak egy malac - kutat táplálék után, ezért aljzatként csak finom homok kerülhet az akváriumba. A hasára nem igényes, a száraz és a fagyasztott élő eleséget is megeszi. Kedveli viszont a növényi eredetű táplálékot, így abból mindig legyen elegendő a medencében. Természetesen azért neki is van kedvence és ez nem más, mint az élő szúnyoglárva, ha tehát kedveskedni szeretnénk neki, lepjük meg ezzel vacsorára. Az akváriumi növényzet legyen dús, hogy legyen hova elbújnia, ha úgy hozza helyzet, de azért legyen elegendő úszástere is, hogy kedvére lubickolhasson. Fajtársai mellett társíthatjuk még gurámival, szifóval és különböző harcsákkal is. A szaporítása nem egyszerű, nem sok akvaristának sikerült eddig tenyésztenie, de azért lehet próbálkozni, hátha valakinek szerencséje lesz!

 

 

Elevenszülő fogasponty: fekete molli

Elevenszülő fogasponty: fekete molli
A fekete molli (Black molly, Poecilia sphenops) igényeit tekintve nem nagyon különbözik a többi elevenszülőtől: az élő- és műeleségeket is elfogyasztja, sőt még a lerakódott algákat is pusztítja.

A Dél-Amerika és Mexikó partjainál őshonos fekete molli (Black molly, Poecilia sphenops) a Poecilia latipinna (Sailfin molly) röviduszonyú díszhal-változata, magyarul elevenszülő fogasponty. Könnyű felismerni, illetve megkülönböztetni a többi haltól, hiszen teste teljesen fekete, úszói rövidek. Igaz, egyre gyakoribb és kedveltebb az molly is, melynek hasán arany- vagy ezüstszínű elszíneződés figyelhető meg. Édesvízi akváriumban is elvan, de előnyben részesíti a brakkvizes akváriumot (10 literenként egy kávékanálnyi tengeri sót kell a vízhez keverni). A brakkvíz az édesvíz és tengervíz közötti, 0,1-1% sótartalmú víz.

Elevenszülő fogasponty: fekete molli

Igényeit tekintve nem nagyon különbözik a többi elevenszülőtől: az élő- és műeleségeket is elfogyasztja, sőt még a lerakódott algákat is pusztítja. Vizének hőmérséklete azonban nem süllyedhet 23-24 fok alá, mert ekkor magfázhat, amit jellegzetes kígyózó mozgással fog jelezni. A nem megfelelően keringetett vízben hajlamos a fűtőtestre "feküdni", amely szintén megfázáshoz vezethet. Tehát fűtsük a vizét és szerezzünk be jó minőségű szűrőt és víztisztító-berendezést: ezek mellett nem lesz gond.

Elevenszülő fogasponty: fekete molli

Békés hal, így nyugodtan társítható hasonló méretű, természetű és azonos környezeti igényű halakkal. Az együttélést könnyítheti, ha búvóhelynek is alkalmas növényekkel díszítjük az akváriumot, olyannal, mint a Java Fern (Microsorum pteropus), Sagittaria, Vallisneria vagy az Anubias.

 

Sziámi harcoshal: agresszív, de gyönyörű

Sziámi harcoshal: agresszív, de gyönyörű
A betták vagy sziámi harcoshalak tartásához két alapvető dolog feltétlenül szükséges: magas, legalább 25-26 °C-os hőmérséklet és alaposan lefedett akvárium annak érdekében, hogy ne fázhassanak meg.

A sziámi harcoshal (Betta splendens) Dél-Ázsiából, Thaiföld állóvizeiből származik. Amikor egy gyönyörű hím agresszív magamutogatása során kifeszíti fátyolos úszóit, azok tökéletes kört alkotnak. A nősténynek mindig jóval rövidebbek az úszói.

Sziámi harcoshal: agresszív, de gyönyörű

A betta - akárcsak a gurámi - a labirinthalak családjába (Anabantidae) tartozik. A halcsalád különlegessége a labirintkopoltyú, amely szerv képessé teszi őket arra, hogy a víz felszínére úszva lélegezzenek. Ez a magyarázata annak, hogy gyakran láthatjuk őket levegőztető-mentes akváriumokban. Ilyen esetekben azonban a heti egyszeri, 20%-os vízcsere elengedhetetlen!

Színeik és úszóik alakulása nagyon különböző, mivel a legtöbb akváriumi példányt évek óta szelektív módon tenyésztik fogságban. A hímek harciasak, ezért csak egyet tartsunk medencénkben. Ha mégis összeengednénk őket, akkor azt csak nagyon nagy akváriumban tegyük, mivel revírvédők és elég nagy területet védenek. Két hím sziámi harcoshal egy kis akváriumban valószínűleg addig verekedne, amíg az egyik el nem pusztul (innen ered a neve is, hiszen eredeti élőhelyén ezt a harcosságát kihasználva haldiadalokat rendeztek vele). A hímek körülbelül 8 centiméteresre, míg a nőstények 5-6 centiméteresre nőnek.

Tágas helyet és élő eleséget!


Egy hím és egy nőstény sziámi harcoshalat legalább egy 40 literes akváriumba tegyünk, sok búvóhellyel, de talán még jobb, ha egy 60 liter körüli akváriumba rakunk két nőstényt és egy hímet.
A nőstényt a hímtől nagyon egyszerű megkülönböztetni, a nősténynek ugyanis egyszerű "barnás" színezete van és nincsenek olyan túlfejlett úszói, mint a hímnek.

A betták tartásához két alapvető dolog feltétlenül szükséges: magas, legalább 25-26 °C-os hőmérséklet és alaposan lefedett akvárium annak érdekében, hogy ne fázhassanak meg (a labirintszervük miatt rendszeresen légköri levegőt is "szippantanak", ha az akvárium fölötti levegő hidegebb, mint a víz, megfáznak).

Emellett a szűrés is fontos, ha csak betták lesznek az akváriumban, akkor a levegőztetés nem feltétlenül szükséges, de semmiképpen sem ártalmas. Tápláléka inkább élő eleségből (tubifex, szúnyoglárva), semmint száraztápból álljon.

 

Pirosorrú pontylazac: vigyázat, ízig-vérig csapathal

Pirosorrú pontylazac: vigyázat, ízig-vérig csapathal
A pirosorrú pontylazac (Hemigrammus bleheri) ízig-vérig csapathal. Kizárólag nagyobb számban tartsuk (20-60 db).

Lassan-lasan külföldről hazánkba is elérkezik a pirosorrú őrület, vagyis a pirossorrú pontylazacok tartásának egyre népszerűbbé válása. A többesszámmal jelesül nem azt szeretném példázni, hogy általában az ehhez a családhoz tartozó halakhoz hasonlóan ezeket a halacskákat is csapatban kell tartani, hanem azt, hogy bizony-bizony ez esetben több, egymáshoz kísértetiesen hasonlító fajról beszélünk. A kereskedelemben általában valamennyit Petitella georgiae néven hozzák forgalomba, de az említetten kívül ilyen néven is értékesíthetik a Hemigrammus rhodostomus, Petitella georgiae és Hemigrammus bleheri fajokat egyaránt.

Pirosorrú pontylazac: vigyázat, ízig-vérig csapathal

Fajok közti különbségek

Nézzük most meg, hogy milyen különbségek mutatkozhatnak a fajok között. Kezdjük a legrégebben felfedezettel a H. rhodostomus nevű halacskával, melyet 1929-ben találtak meg. Az Amazonas alsóbb szakaszain, az Orinoco-medencében stb. található halak 4,5-5 cm-esre nőnek. A faroktőnél alul és fölül is egy-egy fekete folt található. A fejen lévő vörös szín a szájtól a kopoltyúfedőkig, vagy azon picit túl terjedhet. A középső farokcsík csakis a faroktőig terjed.

H. bleheri Rio Negro, és Rio Meta medencéjében található. 1986-ban fedezték fel. Mérete egyes irodalmi források szerint 5-6 cm, míg mások leírása alapján 3,6-4 cm-nél (hímek esetében) nem nõ nagyobbra. Én az előbbi adat valódiságára szavazok. A faroktőnél itt is megtalálható az előbb említett egy-egy fekete folt. A vörös szín ez esetben az egész fejen feltalálható és hátrafelé csíkszerűen túlnyúlik a kopoltyúfedőkön nagyjából a hátúszó magasságáig.

Pirosorrú pontylazac: vigyázat, ízig-vérig csapathal

Petitella georgiae 1964-ben lett felfedezve. Kb. 6 centisre nõ meg, de az irodalmi adatok itt is eltéréseket mutatnak. A vörös rész hasonló az előbb említetthez, de a kopltyúfedőknél ívben elhajlik. A középső fekete farokcsík előre nyúlik a test közepéig.

Mint már említettem, ezek a halak is ízig-vérig csapathalak. Kizárólag nagyobb számban tartsuk õket (20-60 db). Akváriumukat tanácsos a dél-amerikai biotóp akvárium kívánalmai szerint berendezni. A lágy, enyhén savas kémhatású vízben sokkal jobban érzik magukat. Kedvelik a planktoneleséget és a gyakori vízcserét. A szakirodalom szerint a vízcserét mindig hideg vízzel kell végezni. Vízcserék után etetni nem ajánlott a halakat. Táplálékot csak fél nap eltelte után juttassunk nekik. Tartástól, táplálástól függően 12-14 hónapos korukra válnak ivaréretté. Ekkorra a nőstények jól láthatóan teltebbek, nagyobbak lesznek a hímeknél.

Pirosorrú pontylazac: vigyázat, ízig-vérig csapathal

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

blk6,lot64 krova, kalawaan pasig city

(mujiver yusop, 2015.03.11 02:31)

where did i get vallisneria

karakter919@gmail.hu

(gergő, 2010.06.21 09:14)

tök jó