Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mississippi tarajosteknős

Mississippi tarajosteknős
Teknőstartásra adtuk a fejünket, de az ékszerteknős túl hétköznapi? Válasszunk egzotikusabbat, például a sárkányjelleggel rendelkező tarajosteknőst!

A mississippi tarajosteknős (Graptemys kohni) nevét élőhelyéről, a Mississippi partvidékről kapta. A magyarországi kereskedelmi forgalomban titokzatos okokból kifolyólag királyteknős fedőnéven szerepel, bár a térképteknős és a tarajosteknős elnevezés sokkal találóbb.

A felületes szemlélők néha összetévesztik az ékszerteknőssel, pedig attól jól megkülönböztethető a hátpáncél közepén, a fejtől a farokig végighúzódó "tüskés gerinc" miatt. Ha esetleg ez nem lenne elég egyértelmű, az állat bőrét és páncélját beborító vonalhálózat láttán joggal gyanakodhatunk, hogy a megszemlélt példány egy tarajosteknős.

Térkép az akváriumban?

A mississippi tarajosteknőst más teknősöktől a military stílusú, olívazöldes-barnás színű hátpáncélján végighúzódó sötétbarna csík különbözteti meg. Haspáncélja zöldessárga, amelyen színben harmonizáló, sötét, térképmintázatra emlékeztető vonalak futnak. Szeme mögött sárga félhold alakú minta díszeleg.

A nőstény és a hím megjelenésében különböző. A hím farka sokkal hosszabb és vékonyabb, valamint a kloáka nyílása hátrébb helyezkedik el, mint a nőstényé. A hím testmérete kisebb, színe élénkebb, orra hegyesebb, valamint a mellső végtagok karmai az ivarérettség elérésekor jellegzetesen meghosszabbodnak, amelyeknek az udvarlás során van szerepe.

 

Mississippi tarajosteknős
A felületes szemlélők néha összetévesztik az ékszerteknőssel

Napozóágy és medence

Eredeti élőhelyén lassú folyású, dús növényzetű vizekben és tavakban él. Az élőhely kialakításának első lépése a megfelelő méretű terrárium kiválasztása. A leghelyesebb, ha 120x60 cm, vagy annál is nagyobb alapterületű medencét vásárolunk. 25 centiméteres minimális vízmélységet alapul véve ez tekintélyes mennyiségű, tisztítandó vizet jelent, így nem árt egy nagyteljesítményű vízszűrő beszerzése sem. Ezzel együtt tekintélyesre növekedhet a térképteknős tartásához nélkülözhetetlen alapfelszerelésre fordított összeg. (Kevésbé vastag pénztárcájú kisállattartók figyelmébe ajánlom a házi kaszáspókot, beéri egy kis sarokkal is, és öröm nézni, ahogy a hálás pókocskák fürge hálószövögetésbe kezdenek...)

 

Mississippi tarajosteknős
Nem szereti a zöldségeket

A klasszikus Mississippi-klímát a mi mérsékelt égövünkön meglehetősen nehéz reprodukálni, néhány dologra azonban ügyelni kell! Fontos, hogy a víz hőfoka 25-30 ˚C között legyen! A vízhőmérséklet és a levegő hőmérséklete között ne legyen nagy eltérés, mert sokkal hidegebb levegőt belélegezve könnyen tüdőgyulladást kap teknősünk. Kedvenc elfoglaltságuk a napozás, ami nem csupán két étkezés között időtöltés alternatív formája, hanem jelentős egészségügyi szerepe van: a napsugárzás segítségével vesznek magukhoz D-vitamint, ez páncélegészségügyi szempontból kötelező! Éppen ezért elengedhetetlen egy méretes napozókő és melegítőlámpa beszerzése is.

Zöldséget? Soha!

Más teknősökkel ellentétben, fittyet hányva az egészséges életmódra és a fitneszguruk tanácsaira, húst hússal eszik, míg salátát csak elvétve. Étlapján elsősorban halak, rákok, vékonyhéjú csigák szerepelnek, desszertként azonban rovarokat is szívesen fogyaszt.

Vizes násztánc

 

Mississippi tarajosteknős
A mississippi tarajosteknős (Graptemys kohni) nevét élőhelyéről, a Mississippi partvidékről kapta.
A hím párválasztáskor először csak macsó módra, lazán a bárpultnak dőlve felméri a terepet. Kiszemeli a legdögösebb teknőslányt, elúszik előtte néhányszor, majd a lényegre tér: felé fordul és direkt erre a célra növesztett hosszú karmait megrezegtetve a hölgy tudtára adja családalapítási szándékát. Ha a hölgy partner a dologban, akkor az előjátékot csakhamar a párzás követi, melynek időtartama a 15 perces gyors menettől a már szinte tantrikus 4 óráig változhat. A nőstény egyszerre 2-8 tojást rak le, nemes egyszerűséggel a puszta homokra, nem idegesíti magát holmi fészekrakással.

 

Érdekes tény, hogy a tojásokból 60-80 nap múlva kibújó kisteknősök nemi megoszlását a kromoszómáknál és genetikai adottságoknál is jobban befolyásolja a kikelési szakasz időjárási viszontagsága: 25 °C alatt többségük hím lesz, 26-29 °C-os hőmérséklet esetén vegyesen hímek és nőstények, míg 30-35 °C között nagy eséllyel nőstények jönnek a világra. (Hogy 36 °C felett milyen neműek születnek, arról nincs információ...)

A királyteknős a tapasztalatok szerint félénk, mondhatni kissé gyenge idegzetű állat, nem egy menedzser-típus, tartós stresszre és gyakori zaklatásra egészségügyi problémákkal reagál. Ennek tudatában lehetőleg ne a lakás legforgalmasabb pontján helyezzük el, talán az ideális megoldás az, ha az alföldi tanyavilág közepén, civilizációtól távol beköltözünk vele egy kunyhóba, ahol nem háborgat senki.

 

 

Ékszerteknős: a békés halfaló

Ékszerteknős: a békés halfaló
Ha mindennap azonos időben etetjük ékszerteknősünk (Trachemys scripta), szinte rohan az etetés helyére és nyakát nyújtogatva várja a számára ínycsiklandó falatokat.

Az ékszerteknősök (vörösfülű ékszerteknős, Trachemys scripta) barátságos állatkák. Hamar megszokják környezetüket. Ha mindennap azonos időben és valamilyen jelzés kíséretében etetjük őket, a jelzés hatására szinte rohannak az etetés helyére és nyakukat nyújtogatva várják a számukra ínycsiklandó falatokat, ezáltal is örömet szerezve gazdájuknak!

Ékszerteknős: a békés halfaló

Az ékszerteknős története


Az ékszerteknősök Észak- és Dél-Amerikából származó, vízben élő állatok, pontosabban nem is egy fajt takar ez a kifejezés, hanem több rokonfajnak a gyűjtőneve. Az állatkedvelők figyelmét mindenekelőtt apró termetükkel hívják fel magukra, ugyanis a kereskedelemben kapható példányok nagysága csak ritkán haladja meg a tízforintos fémpénz méretét. Elöljáróban fel kell világosítanom a kedves olvasót, hogy megfelelő táplálás mellett ezek az apró állatkák szépen növekedésnek indulnak és általában elérik akár a 20 cm nagyságot és a 25 éves életkort is.

 

ékszerteknős

Hol vegyél ékszerteknőst?


Az állatkereskedésekben kapható teknősök többsége egyenesen Amerikából érkezik. Az egészséges ékszerteknős egyenesen úszik (a féloldalas mozgás tüdőgyulladás jele lehet), páncélja kemény. A puha páncél valamilyen hiánybetegségre vezethető vissza.

Az teknős helyének kialakítása


Az ékszerteknősök elhelyezésére úgynevezett akvaterráriumot kell berendeznünk. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő méretű üvegterráriumot úgy kell kialakítani számukra, hogy egyik felében mintegy 120x 60 centiméter alapterületű, 25 cm mélységű, úszkálásra alkalmas víz legyen, amelyet célszerű egy nagyobb teljesítményű akváriumszűrővel tisztán tartani. A másik felében pedig olyan kavics-, illetve sóderaljzatot képezzünk ki, amelyre a teknősök ki tudnak mászni, tehát lejtőt alakítsunk ki a vízben. A korábban sekély vízben tartott állatokat fokozatosan szoktassuk hozzá a mélyebb vízhez, ugyanis a hirtelen úsztatás végzetes lehet számukra.

A teknősök nagyon szeretnek sütkérezni és általában kedvelik a meleget, ezért a víznek el kell érnie a 25-30 °C-os hőmérsékletet. Ezt megfelelően fűtött lakásban könnyen megteremthetjük csekély belső fűtéssel, a közismert akváriumi fűtőberendezésekkel. Ha azonban fűtenünk kell a vizet, akkor a terráriumot egy üveglappal takarjuk le, különben a meleg vízben lévő állat hideg levegőt lélegzik be, ami tüdőgyulladáshoz vezethet.

 

vörösfülű ékszerteknős



Ha az akvaterráriumot nem tudjuk úgy elhelyezni, hogy naponta több órás napfény is érhesse, tanácsos olyan világítást készíteni, mely bizonyos hőt is sugározva lehetőséget nyújt teknőseinknek a sütkérezésre.

A vízbe vízinövényeket telepíteni nem szükséges, de a "szárazföldi" oldalra nyugodtan ültethetünk olyan növényeket, amelyek kedvelik a sok vizet (vízipálmákat, zöldikéket, filodendronokat, pletykákat stb.). A betelepítésnél gondoljunk arra is, hogy teknőseink viszonylag rövid idő alatt elszennyezik a vizüket, ezért gyakrabban kell azt cserélni. Ilyenkor nagyon ügyeljünk arra, hogy a friss víz hőmérséklete megegyezzen az eredetivel! Ha szűrőberendezést működtetünk, a vízcserék lényegesen ritkábban szükségesek.

Mivel etesd az ékszerteknőst?


Az ékszerteknősök ragadozó állatok, ezért táplálásukra elsősorban az élő eleségek jöhetnek számításba. Ilyenek az apróbb halak is, ezért a teknősöket soha se tegyük hallal betelepített akváriumba, mert ez drága játéknak bizonyulhat. Szívesen fogyasztják az élő vízibolhát, tubifexet, a nagyobb példányok az élő lisztkukacot, lepkéket, legyeket. Alkalom adtán jó étvággyal bekebelezik az élő szúnyoglárvákat is. Ne etessünk szárított bolharákot, szárított halakat, szárított marhaszívet és a húsokat is kerüljük, ezek ugyanis súlyos vitaminhiányhoz és elhulláshoz vezethetnek! A legjobb táplálék a fagyasztott apróhal - olcsó, könnyen beszerzhető és a teknősök számára a legegészségesebb! A halak minden részét - a csontokat és belsőségeket is - etessük meg! De vigyázzunk, nehogy túletessük!

Míg az apróbb példányokat naponta kell etetni, addig a nagyobbakat elegendő kétnaponta. A túletetés következtében felgyorsul a növekedésük, és egykettőre azt vesszük észre, hogy a szinte ékszerként csillogó aprócska teknőc szépen fejlett, zöld állattá növekedett, amelynek csupán a színe tér el a jól ismert hazai mocsári teknősétől.

Az eleséget mindig a vízbe adjuk. Mindig csak annyit, amennyit az állat 10-15 perc alatt elfogyaszt. Még jobb megoldás, ha etetés céljából a teknőst kiemeljük szokásos helyéről (pl. egy lavórba), és csak az etetés befejeztével helyezzük vissza. Ezzel lényegesen csökkenteni lehet a terrárium vizének beszennyeződését. A lisztkukacot, lepkéket csipesz segítségével is etethetjük. Ezt a módszert állatkánk gyorsan elfogadja, és jókedvűen kebelezi be az ily módon felkínált falatokat is.

Az ékszerteknős gondozása


Ne feledkezzünk meg az ásványi anyagok, vitaminok pótlásáról sem! Ha nem áll módunkban rendszeresen apró halakat, csigákat beszerezni, szükséges heti egy-két alkalommal kevés sovány marhahúsdarabkában kalciumfoszfátot vagy szépiareszeléket adni, és ezt csipeszről kínálva a teknőccel lenyeletni. A vitaminok pótlása is hasonló módon történhet. Nem árt, ha egy-egy salátalevélkét is megkísérelünk elfogadtatni kedvencünkkel. Az ékszerteknős társaságkedvelő, ezért helyes több példányt is együtt tartani.

Figyeljük az állatok viselkedését! Rendellenesség észlelésekor haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz vagy kérjük ki gyakorlott terrarista tanácsát. Ez különösen akkor elengedhetetlen, ha a páncél puhulását észleljük!

Hogyan szaporodik az ékszerteknős?


A teknősök tojással szaporodnak. A teknős nem utódgondozó, eredeti élőhelyén a tojások kiköltését a napra bízza. Mesterséges keltetés esetén gondoskodnunk kell a megfelelő páratartalomról és hőmérsékletről. Az ékszerteknős-tojások kiköltéséhez 95%-os páratartalom, illetve 27-29 °C-os hőmérséklet szükséges. A tojások forgatását kerülni kell. A kis teknősök 100-120 nap alatt bújnak ki a tojásból.

 

 

Görögteknős

Görögteknős
Nem túl félénk de nem is tolakodó, friss salátát eszik és soha nem hangoskodik - azt hiszem, megtalátam az az ideális lakótársat!

Őshazája a Balkán-félsziget, Dél-Olaszország. Legnagyobb egyedszámban Görögországban található.

Görögteknős

Leírása

A görögteknős közepes méretű állat (valahol az egér és az elefánt között helyezhető el a skálán), a nőstény 18-25 centiméter, a hím 14-18 páncélhosszúságúra nő. Szélessége 12-14 centiméter. A nőstény nem csak nagyobb, de laposabb is, hasa egyenes, esetleg kissé domború, míg a hím hasa kifejezetten homorú.

Beszerzése

A görögteknős a legkedveltebb szárazföldi hobbiállatként tartott teknős. Kereskedésekben gyakran előfordul, de tenyésztőhöz is fordulhatunk teknős-igényünkkel. Veszélyeztetett faj, az Európai Unió védelmi listájának (A) kategóriájába sorolják.

Az állat helyének kialakítása

Nappal 25-30 °C, éjszaka 20-24 °C az optimális hőmérséklet. A melegítőlámpa alatt azonban 35-40 °C legyen.

Tágas férőhelyet igényel, ezért a terrárium mérete minimum 100x50x50 cm legyen. Két-három állatnak már legalább három négyzetméter nagyságú férőhelyre van szüksége. A terrárium talaja vastag (8-10 centiméter vastagságú) réteg kerti föld legyen. Tőzeget - ha lehet - ne használjunk. Dekorációnak behelyezhetünk néhány követ, faágat.

Etetés, itatás

Növényevő, szabadban élő társai kizárólag kétszikű levelekkel és virágokkal táplálkoznak. Étlapjukon különféle füvek, lóhere, saláta, gyermekláncfű, lucerna, papsajtmályva, mezei katáng szerepel.

Télen is könnyen beszerezhetjük teknősünk számára kedvenc eledeleit; elég elmennünk a sarki zöldségeshez, és fejes salátát, tépősalátát, endíviát, karalábét, mángoldot, sárgarépát és cukkínit pakolnunk a kosarunkba. A keményebb zöldségeket (mint amilyen a répa, cukkíni, sütőtök) reszeljük le és úgy adjuk tekinknek.

Kis mennyiségben alma, körte, narancs, cseresznye is adható. Vitamin- és ásványianyag-kiegészítés szükséges.

Gondozás

Napoztassuk teknősünket. A terrárium megvilágításának fontos szerepe van az állat életében, ettől függ aktivitása, étvágya, még szaporodási kedve is. A világítást különböző fényforrások kombinációjával oldjuk meg: a fénycső és napfényspektromú lámpa alapvilágításnak alkalmas. Mindezt egészítsük ki melegítő spotlámpával. Speciális, hüllők számára gyártott fényforrást is beszerezhetünk a díszállat-kereskedésekben.

Szüksége van vizestálra is, de azt is meghálálja, ha a terrárium egyik sarkában a talajt enyhén nedvesen tartjuk. 8-10 évesen válik ivaréterré. Az egészségesen tartott görögteknős ősszel sem lassul le, étvágya nem csökken, nem is akar igazán telelni. Teleltetésre csak akkor van szükség, ha szaporítani szeretnénk.