Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A cetcápa

A cetcápa, vagy bálnacápa (Rhincodon typus)
A cetcápa (Rhincodon Typus) a világ második legnagyobb hala.

A cetcápa a tenger második legnagyobb hala, hosszúsága eléri a 12 m-t, de előfordulnak ennél jóval nagyobb példányok is. A cetcápák rengeteg étel közül választhatnak, de szerencsére a planktonokat kedvelik a leginkább, ezért sz emberre is teljesen ártalmatlanok.

A cetcápa , amikor táplálkozik, csak széttárja a hatalmas méretű állkapcsát és mindent befal, ami a  csak aaz útjába kerül. Aztán becsukja a száját, így a víznek a kopoltyúin keresztül kell távoznia. Minden, ami ezután a szájában marad a cápa vacsorája lesz.

 

A világ második legnagyobb hala

A bálnacápa lapos fején egy tompa orr található, az orrcimpájából pedig egy rövid bajusz áll ki. A hátán és az oldalán a szürke és a barna árnyalatai vannak jelen, a hasa pedig fehér. A két hátúszója  teste felső részén helyezkedik el, ami egy nagy farokúszóban (vagy farokban) végződik.

Mivel a cetcápa a meleg vizet kedlveli, mindegyik trópusi tengerben megtalálható. A bálnacápák minden tavasszal  Ausztrália középnyugati partjaihoz vándorolnak el. Az ebben a térségben levő Ningaloo Reef bőséges plankton -ellátást biztosít a cetcápák számára.

 

A meleg vízben érzik jól magukat

A cetcápák tanulékony halak és néha megengedik az arraúszóknak, hogy rájuk akaszkodjanak. Jelenleg a veszélyeztetett fajokhoz sorolják be őket, habár Ázsia egyes részein, például Tajvanban és a Fülöp-szigeteken még mindig vadásznak rájuk.

 

 

A nagy fehércápa

A nagy fehércápa (Carcharodon carcharias)
A legendás nagy fehércápa a képzeletünkben sokkal félelmetesebb, mint a valóságban. Amint egyre több tudományos kutatás foglalkozik ezekkel a ravasz ragadozókkal, a nagy fehércápa esztelen gyilkoló-gép képe kezd elhalványulni.

A világszerte történő évi több mint 100 cápatámadásnak csupán 1/3-a, esetleg 1/5-e tulajdonítható a nagy fehércápáknak. A támadások többsége nem halálos és az új kutatások kimutatták, hogy a nagy fehércápák, amelyek a természetüknél fogva kíváncsiak, inkább a kóstolás kedvéért harapnak, aztán elengedik az áldozataikat. Ez azt jelenti, hogy az emberek igazából nincsenek a nagy fehércápák étlapján.

A nagy fehércápák a legnagyobb ragadozó halak a Földön. Átlagban 4.6 m hosszúra nőnek meg, de volt már eset 6 m-nél nagyobb cápákra is, amelyeknek súlyuk 2.268 kg körül volt.

 

Az emberek nincsenek az étlapomon

Palaszürke felsőtestük van, amely összemosódik a sziklás parti tenger fenekével, de a nevüket fehér hasukról kapták. Testük áramvonalas, az úszóik torpedó alakúak, az erős farok úszójuk pedig képes akár óránkénti 24 km/h sebességgel röpíteni őket a vízben. A bálnákhoz hasonlóan feltörhetnek a vízből, amikor a mélyből támadnak áldozatukra.

Mivel ragadozó halak, a szájukban 300 fűrészszerű, háromszög alakú fog van több sorban elhelyezkedve, és a szaglásuk különösen kifinomult. Egy olan szervvel is rendelkeznek, amiely képes érzékelni a kis elektromágneses mezőket, amit a többi élőlény hoz létre. A legfőbb zsákmányaik közé tartoznak az oroszlánfókák, a fókák, a kis fogú bálnák, a tengeri teknősbékák és a dögök.

 

Fogból nincs hiány

A nagy fehércápák hideg, parti vizekben élnek szerte a világon, de nincs pontos adat a létszámukat illetően. Viszont a tudósok egyetértek abban, hogy a számuk rohamosan csökken, főként a halászoknak köszönhetően. A nagy fehércápát veszélyeztetett fajnak nyilvánították.